Az építőipar az egyik legkockázatosabb munkakörnyezet. Az összes tevékenységet beleértve a munkahelyi balesetek 14%-át teszi ki, melyek közel 35%-a a munkavállaló maradandó egészségkárosodásához vagy halálához vezet.
Fő kockázatok:
- Izom- és csontrendszeri rendellenességekhez és hátfájáshoz vezető kézzel végzett munka (48%).
- Magasból lezuhanás vagy azonos szinten történő esések kockázata.
- Kéziszerszámok okozta sérülések (15%).
- Kockázatot jelent továbbá a zaj, a rezgés, a leeső tárgyak, a káros rostok és porok feloldódása, a vágások kockázata.
A magasból való lezuhanás
Az építőipar bizonyos tekintetben egyet jelent a magasban végzett munkával, gondoljuk csak a bádogosokra, tetőfedőkre, állványozókra. A munkakörülmények változatosak lehetnek, különösen az elvégzendő mozgások és a munkamagasság tekintetében. Fontos figyelembe venni az olyan elemeket, mint a légrés (a felhasználó lábai és az első akadály közötti távolság esés esetén) és az esési tényező (milyen magasan lesz a rögzítési pont).
A csúsztatható zuhanásgátlók (EN353–2) lehetővé teszik a tetőn való mozgást. Ezeket hajlékony rögzített vezetéken (kötél) használják, és előnyük a nagyon rövid esési féktáv. A hajlékony rögzített vezeték mentén történő mozgás biztosítja a tetőn való haladást. A hajlékony rögzített vezeték révén a szerkezet, amelyen a tetőfedő mozog, nem sérül meg.
Az elesés kockázata
Számos tényező vezethet eleséshez: a padló jellege, a hőmérséklet, a használt lábbeli típusa, a padlót borító termékek. Ha a kockázat nem kiküszöbölhető, többféle megoldás is elképzelhető (utak, tisztítás, burkolat, világítás, a megfelelő egyéni védőfelszerelés kiválasztása stb.). A cipő és a talp kiválasztásakor több tényezőt is figyelembe kell venni:
- Az építőiparban egyértelműen szükséges a csúszással szembeni legjobb ellenállás, mely elsősorban a talpszegek szögletes kialakításának köszönhetően érhető el.
- Jó elvezetőnyílásokkal kell rendelkeznie a por, az iszap és a víz eltávolítása érdekében.
Az EN ISO 20345 szabvány 2022-ben megújul. Az egyik legfontosabb változás a csúszásállósági tesztet érinti. Valójában két fejlesztés is megvalósul a tesztelésben a jelölés és a protokoll tekintetében:
- A jelölés szempontjából:
A csúszásállóságot három jelölés szimbolizálja: SRA, SRB és SRC. Ez a három jelölés eltűnik. Kötelező lesz az SRA–teszt, és az ezért közvetlenül az alapvető követelmények (SB) részét képezi. A munkavédelmi cipőnek át kell mennie a teszten (SB) ahhoz, hogy az európai piacon értékesíteni lehessen. Az SRB esetében ezt a jelölést az (SR) jelölés váltja fel, amely a szabvány további követelménye lesz.
- A protokoll szempontjából:
A vizsgált padló/termék típusa: Kötelező teszt = A padlóburkolat csempézett. A padlóhoz hozzáadott termék megmarad. Ez mindig lauril–szulfát (mosószer). SR = Korábban a vizsgálatban (SRB) használt padló acél volt. Mivel ez a padlótípus túl ritka volt az iparban, a szabványügyi testületek úgy döntöttek, hogy átállnak a csempézett padlóra. A felhasznált termék ugyanaz marad (glicerin). A tesztelt cipőfelület: Jelenleg a csúszásállósági vizsgálatokat a sarkon és a talp lapos részén végzik. Az új szabvány szerint ezt a sarkon és az elülső lábfejen kell elvégezni.
Nézz szét munkavédelmi cipő, bakancs, szandál kínálatunkban és válaszd ki a számodra legmegfelelőbb lábbelit.
A láthatóság hiánya
Az építőipar minden olyan területén, ahol járművek közlekednek, nagyon nagy a kockázata annak, hogy a látási viszonyok hiánya miatt gázolás történik, és ennek akár halálos kimenetelű következményei is lehetnek. Ez különösen igaz az építkezési területekre. A kis sebességű és néha a kijelölt területeken kívül eső forgalom okán a gyalogosan közlekedők sokszor megfeledkeznek az óvatosságról, ezért a járművezetők számára láthatóvá kell tenni őket, hogy jelentősen csökkentsük a gázolás kockázatát.
EN17353: Ez a szabvány meghatározza a felhasználó fokozott láthatóságát biztosító ruházatra vagy eszközökre vonatkozó követelményeket. Három típus létezik attól függően, hogy nappal, sötétben vagy mindkettőben használatosak–e.
EN2O471: Ez a szabvány meghatározza azokat a jellemzőket, amelyekkel a védőruházatnak rendelkeznie kell ahhoz, hogy láthatóvá tegye felhasználók jelenlétét, így veszélyes helyzetekben egyértelműen észlelhetővé és láthatóvá tegye őket.Három osztály létezik, amelyek a munkakörnyezettől függően nagyobb vagy kisebb láthatóságot biztosítanak.
Az építőipar zajjal kapcsolatos kockázatai
Az építkezésen a szerszámok és gépek által keltett zajnak való tartós kitettség hosszú távú halláskárosodáshoz, süketséghez vagy szívproblémákhoz vezethet. A fülzúgás, a sípolás, a hallósejtek pusztulása, a süketség, a stressz vagy akár a magas vérnyomás mind olyan tényezők, amelyeket mindenképpen figyelembe kell venni. A zaj elleni védelem egyik megoldása a hallásvédők alkalmazása.
Az egyéni hallásvédő eszköz viselése a hallásvédelem legfejlettebb módja. Védelemre mindig szükség van, akár néhány percig, akár több órán át dolgozik zajos környezetben. A választás az elvégzendő munka zajkockázataitól és körülményeitől függ.
Szabványok:
- EN352-1 : Fültokok.
- EN352-2 : Füldugók.
- EN352-3 : Sisakra szerelhető fültokok.
Az építőipar elektromos kockázatai
Számos tényező vezethet elektromos kockázathoz, például az elektromos vezeték közelében végzett munka, a hálózat karbantartása, a berendezések telepítése. A kockázatok 4 típusát különböztetjük meg:
- A közvetlen érintkezések: közvetlen elektromos érintkezés, amikor nincs közvetítő a munkavállaló teste és egy feszültség alatt álló rész vagy elektromos vezető között.
- A közvetett érintkezések: ha egy elektromos készüléknek belső hibája van, különösen a szigetelésben, fennáll a közvetett érintkezés veszélye.
- Rövidzárlat: Rövidzárlat akkor keletkezik, amikor egy elektromos áramkör két potenciálkülönbséggel rendelkező pontja érintkezik egymással.
- Elektromos ív: egy nagyfeszültségű vezeték, egy hibás elektromos áramkör stb. okozhat átütést. Ha egy munkavállaló egy vezető alkatrész közvetlen közelében tartózkodik, elektromos ív alakulhat ki és érintkezésbe kerülhet vele. Minél nagyobb a feszültség, annál nagyobb a kockázat.
Ilyen környezetben minden esetben használj az előírásoknak megfelelő, kesztyűt, cipőt, munkavédelmi ruhát.
A vágások kockázata
Az építkezéseken a vágásoknak számos oka lehet (éles szerszámok, faipari gépek, éles anyagok kezelése stb.). Bár a legtöbb vágás gyakran felületes, fontos, hogy azonnal kezeljük őket, szem előtt tartva, hogy a sokkal súlyosabb sérülések rokkantsághoz, amputációhoz, sőt egyes esetekben akár halálhoz is vezethetnek. Az építőipar legtöbb területét a D indexű védőkesztyűk lefedik (*kompozit anyagok kezelése, üveglapok, burkolatok, éles alkatrészek, fémmunkák stb. kezelése). Megjegyzendő azonban, hogy az extrémebb munkákhoz F besorolású vágásbiztos kesztyű ajánlott
Az ISO EN 1S997 vizsgálati módszer szerinti vágásállóság (Newtonban kifejezve) akkor érhető el, ha a kesztyű olyan anyagból készül, amely a pengevágásállósági vizsgálat során tompítja a körpengét. Ezt az új tesztet gyakran „TDM szerinti vágásnak” nevezik. Az elnevezését a vizsgálatban alkalmazott TDM 1OO tesztgépről kapta. Ezzel a módszerrel a kesztyű vágásállóságát egyenes pengével és nagyobb nyomással tesztelik. Ez a vizsgálat kötelező abban az esetben, ha a penge az első vágási teszt során tompul. Opcionális azonban az olyan kesztyűk esetében, amelyek nem tompítják a pengét. A kesztyű ezt követően 6 vágásvédelmi szint alapján kerül besorolásra. Ezek a védelmi osztályok A–tól F–ig változnak (az F a legmagasabb védelmi szint). A védelmi szint a többi mechanikai vizsgálati értéket követően kerül megadásra.
Lezuhanó tárgyak okozta kockázatok és szemvédelem
A lezuhanó tárgyak előfordulhatnak a rakományok mozgatása, a kezelési műveletek során, vagy az építkezési helyszínen meghibásodott elem vagy elemek okán. Fontos, hogy ezek ellen megfelelő védelemmel rendelkezzen. A környezettől és a kockázatoktól függően az optimális védelem érdekében a védősisakot kiegészítheti más egyéni védőfelszerelésekkel, például fültokokkal, munkavédelmi szemüveggel is.
A különböző anyagok szembefröccsenése az építkezéseken mindenütt jelen lévő kockázatot jelentenek. Legyen szó por, folyadék vagy rostok kilökődéséről a gépi szerszámok használata során. A védőszemüvegek arra szolgálnak, hogy megvédjék a szemet a külső hatásoktól, mint például a szilánkok, a forgácsok, a por és a sugárzás. Egy védőszemüveg számos újítással rendelkezhet a kényelem, az illeszkedés és a védelem javítása érdekében. Vannak például olyan védőszemüvegek, amelyek olyan habszivaccsal rendelkeznek, amely véd a por és a folyadékok ellen, kényelmet biztosít és jobban elnyeli az ütéseket. Vannak olyan hajlítható szemüvegszárak is, amelyek hossza és/vagy magassága állítható, hogy jobban illeszkedjenek viselőjük arcformájához. Léteznek olyan védőszemüveget ápoló szerek is, amelyek jelentősen javítják a karcosodással és a párásodással szembeni ellenállást.
A káros rostok és porok kibocsátásával kapcsolatos kockázatok
Az építőiparban rendszeresen előfordul a káros poroknak vagy rostoknak való kitettség (ásványi porok, vegyes, kristályos szilícium–dioxidot, ólmot, fémet, üveggyapot szálakat, kőzetet, azbesztet stb. tartalmazó porok). Ebből számos kockázat adódik: a légutak, a bőr, a nyálkahártyák irritációja vagy akár rák és súlyos, hosszú távú betegség.
Az expozíció szintjétől függően légzésvédelmet kell alkalmazni, például eldobható FFP3 maszkot szűrőszeleppel, félmaszkot, teljes álarcot vagy agresszívebb környezetben akár légzésvédő rendszert.
Az építőipar rezgésekkel kapcsolatos kockázatai
A kockázati tényezők főként a gépek (fúrógép, fűrész, vésőkalapács, véső stb.) használatához kapcsolódnak, és valamennyi építőipari szakmát (bontási munkás, ács, vakoló, kőműves stb.) érintenek. Felléphetnek neurológiai és ízületi rendellenességek, amelyek mozgásszervi rendellenességekhez vezethetnek. A munkáltató köteles megszüntetni vagy csökkenteni a vibrációnak való kitettséget olyan megelőző intézkedések végrehajtásával, amelyek csökkentik a betegségek kialakulásának vagy súlyosbodásának valószínűségét. A kevésbé vibráló gépek kiválasztása és az expozíciós idő csökkentése mellett ez a munkahelyek kialakításának optimalizálását és a megfelelő egyéni védőfelszerelések biztosítását is jelenti. Vizsgálati módszere: EN ISO 10819: 2013.
Cikkünk a Delta Plus munkavédelmi eszköz gyártó és forgalmazó segítségével készült el, az általunk forgalmazott termékekre kérj tőlünk ajánlatot a webshopunkon található elérhetőségeink bármelyikén.