Fejvédelem

---

A védősisakokra vonatkozó alapvető szabványok az EN 397 (zuhanó tárgyak elleni ipari védősisakok) és az EN 812 (fejbeütés veszélye elleni fejvédők). Ezeknek megfelelően a sisakok sildjén megtalálható a gyártás időpontja (év/negyedév), mivel a várható élettartamot a gyártó tájékoztatásának megfelelően kell figyelembe venni (rendeltetésszerű használat és tárolás mellett általában öt év). A védősisakok átlagos élettartamát több tényező is befolyásolhatja, mint például a hőmérsékleti viszonyok, a használat gyakorisága, mechanikai igénybevétel foka, fizikai és kémiai sérülések, napfény UV-sugárzása. Az erős ütés behatásának kitett eszközt akkor is le kell cserélni, ha azon nincsen látható sérülés.

Ipari körülmények között elsősorban a leeső tárgyak, beütődések, horzsolások okoznak mechanikai sérüléseket a fejen. Ezek nemcsak a bőr sérülései lehetnek, hanem a koponyacsont illetve a nyakcsigolya törése és deformálódása is. A koponyacsont törési szilárdsága eléri az 5-9 KN-t, hasonlóan a nyakcsigolyáé is. A fejbőr szakítószilárdsága igen magas (700 N/cm²), de az éles tárgyak könnyen okoznak horzsolást, vágást és a bőr felrepedését is a fej beütődésekor. Magas hőmérsékleten és fröccsenő fémolvadékok esetén számolni kell a fejbőr égési sérüléseivel. Alacsony hőmérsékleten a védősisakhoz jól illeszkedő, kiegészítő hőszigetelő védelmet kell biztosítani a megfázás elkerülése végett.
Elektromos környezetben végzett munkáknál elektromosan jól szigetelő védősisakot kell használni, ami megvédi a fejet az áramütéstől és az ívhúzáskor (külön vizsgálatot igényel) keletkező magas hőmérséklettől.

A védősisakokra vonatkozó szabványok és jelölések

A fent leírtaknak megfelelően, két különböző védelmi képességgel rendelkező védősisak típust különböztetünk meg. Mindkét sisaktípusra két különböző szabvány is vonatkozik.

A beütődés elleni védősisakok könnyű felépítésűek és nem vizsgálják őket leeső tárgyak ellen, a héj átlyukadására és különböző extrém biztonságtechnikai előírásokra sem.

Minden védősisakon jelölni kell a

- gyártás időpontját,
- a típusát,
- a gyártót,
- a nagyságot,
- az alkalmazott szerkezeti anyag rövidítését és
- az egyéb biztonságtechnikai vizsgálatokra vonatkozó jelöléseket.

Fontos a gyártás időpontját és a felhasznált alapanyagot ellenőrizni, mert a védősisakok felhasználhatósága ezektől a tényezőktől függ.

Hőre lágyuló sisakhéjak: A sisakok hőre lágyuló anyagai érzékenyebbek az UV sugarakra, mint a hőre keményedő anyagból készült sisakok. Ezért célszerű őket rendszeresen felülvizsgálni. Ha a sisakhéj összenyomásakor vagy a sisakellenző hajlításakor recsegő hang hallható, ez a sisakhéj ridegségére utal.
A védősisakot nem szabad tovább használni és a használható sisakoktól el kell különíteni. Hőre lágyuló anyagokból készült sisakoknál a különféle Európai Szakmai Szövetségek legfeljebb 4 éves használati időt irányoznak elő.

A sisakhéj hőre lágyuló anyagai:

Hőre keményedő sisakhéjak: A hőre keményedő sisakhéjak tulajdonságát a napfény (UV sugarak) nem változtatják meg és kiváló öregedésállósági tulajdonságokkal rendelkeznek (csekély mértékben ridegednek). A sisakok használati idejét főként mechanikai rongálódás korlátozza.

A különféle Európai Szakmai Szövetségek általános ajánlása szerint a fenol-textilből (PS-SF) készült sisakokra 8 évnél és az üvegszál erősítésű műanyagból (UP-GF) készült sisakokat 10 évnél hosszabb ideig nem célszerű használni.

A sisakhéj hőre keményedő anyagai:

A védősisakon alkalmazható egyéb jelölések:

A fenti jelölések hiányában a védősisakok -10º C és +50º C közötti környezeti hőmérsékleten viselhetőek.

A fenti jelölések elhelyezése az ipari védősisakokon bizonyítja azt, hogy az alapvizsgálatokon kívül, milyen egyéb biztonságtechnikai vizsgálatot végeztek el rajta és milyen extrém, a normálistól eltérő körülmények között használható.
A kifogástalan működés előfeltétele, hogy szakszerűen bánjanak a védősisakkal.
Ellenőrizni kell rendszeresen a sisakhéjat és a belső részt. Ha rongálódás látható a sisakot ki kell cserélni. Ha erős ütés érte, a védősisakot többé nem szabad hordani. Még akkor sem, ha a védősisak nem mutat külsérelmi nyomokat.

A védősisakok kiválasztásának megfelelő gyakorlata

Az ipari és a beütődés elleni védősisakok felhasználhatóságára nagymértékben oda kell figyelni.
A beütődés elleni védősisakokat nem lehet használni olyan munkaterületeken ahol leeső tárgyak, a fej összenyomódásának veszélye, vagy egyéb különleges munkahelyzetből adódó plusz követelmény lehetséges. Ezeket a védősisakokat lehet használni szűk munkaterületeken, csővezetékek között, kazánházakban, gépjárművek szerelése, javítás és szerelőaknában való munkavégzés közben.
Ipari védősisakot kell használni minden olyan munkaterületen. Ahol leeső tárgyak és oldalirányú összenyomódás veszélye áll fenn, vagy a korábbi felsorolásnak megfelelően különleges körülmények adódhatnak.


Védősisakok alkalmazása a legjellemezőbb foglalkozásoknál

Építőipar: Általános felhasználású védősisakot kell használni, kivéve, ha a dolgozók télen is foglalkoztatva vannak. Ebben az esetben „-20ºC” jelölésű védősisakot kell használni. A föld szintje alatt végzett munkáknál (árokásás, gödörben végzett munka) zsaluzatok beépítése közben minden esetben az ”LD” jelölésű védősisakok használatát kell előírni. Ezeken a munkahelyeken fenn áll a beomlás, összedőlés veszélye, amely a fejre erős oldalirányú nyomóhatást gyakorolhat.
Az ilyen jelölésű védősisakokat nagy oldalirányú terhelési vizsgálatnak is kitették.

Hűtőipari raktározás során, a magasban végzett anyagmozgatás, targoncázás esetén „-30º C” jelölésű védősisakot kell használni.

Melegüzemi munkavégzéskor minden esetben a „150º C” jelölésű védősisakot kell választani. Amennyiben a sugárzó hő mellett fröccsenő olvadékok veszélye is fennáll, akkor az „MM” jelölésű védősisakok használata javasolt. Ezek vizsgálatát a gyártók általában együttesen kérik a vizsgáló intézetektől.

Feszültség Alatti Munkavégzés (FAM) esetén, távvezetékeken, trafóházakban, kapcsolószekrényekben végzett munkáknál a „440 Vac” vagy az „1000V” jelölésű védősisakot kell használni.

Általános ipari használatra a jelölések nélküli, csak az alapkövetelményeknek megfelelő védősisakok használhatóak.

Szemvédelem

---

Felmerülő kockázati tényezők:

• mechanikai ártalmak: idegen testek, amelyek formájuk, méretük és becsapódásuk sebességétől függően okozhatnak különböző mértékű károsodást

• vegyi ártalmak: savak, lúgok, gőzök, gázok és ködök, melyek még kis mennyiségben is maradandó sebeket, égéseket okozhatnak a szaruhártyán

• sugárártalmak: erős fényhatások, ibolyántúli (UV)-, infravörös (IR)- és lézersugárzás

• hőártalmak: magas hőforrás közelsége, forró fröccsenő anyagok.

Ultraviola fény: a látható fénynél rövidebb, a röntgensugárzásnál hosszabb, 200 – 400 nm hullámhossztartományba eső elektromágneses sugárzás, melynek három típusát különböztetjük meg.

UV-A (315-400 nm): a földfelszínre beeső sugárzás legnagyobb része. Roncsolja a bőrben levő A-vitamint, így hozzájárul a bőr öregedéséhez is. Közvetve képes károsítani a DNS-t, így a bőrrák kialakulásában is szerepet játszhat. A bőr barnulását csak ideiglenesen, a melanin oxidálásával idézi elő.

UV-B (280-315 nm): jótékony hatású az emberi szervezetre, mert elősegíti a csontképződést (D-vitamin képződést) és a barnulást, hiányában angolkór lép fel. Normális esetben elnyeli a Föld ózonrétege, de azon átjutva közvetlenül károsítva a DNS-t bőrrákot okozhat, gyengíti az immunrendszert. A szemnek is az UV-B sugárzás árt leginkább, negatív hatásai a szaruhártyán (gyulladás), a kötőhártyán (gyulladás, kúszóhályog/pterygium), a szemlencsén (katarakták/szürkehályogok), esetleg az ideghártyán (visszafordíthatatlan látásvesztés) is felléphetnek. Az UV-sugárzás elleni védekezésre nem csak közvetlen erős napsütéskor kell fokozott figyelmet fordítani, hanem olyan környezetben is, amely visszaveri a fényt, pl. havas terepen (85%-os UV-tükrözés!), homokban (20%), vízközelben (10%), magas hegyekben (1000 méterenként 10%), vagy a járdákról, falakról, nagy üvegfelületekről visszavert fény esetén. Mesterséges sugárforrások is ártalmasak lehetnek a szemre, pl. az ívhegesztéskor keletkező sugárzás, kvarclámpák, higanygőz spektrállámpák, szolárium fénycsövei.

UV-C (200-280 nm): teljesen elnyeli a földi légkör, csak az űrhajósok védelmének tervezésekor kell figyelembe venni.

Infravörös sugárzás: a látható fény és a rádióhullámok között, azaz 780 nm és 1 mm közti hullámhosszú elektromágneses sugárzás. A földet érő napsugárzás energiájának fele esik a termikus infravörös tartományba. A hegesztési munkákkal együtt járó infravörös sugárzás elsősorban hőhatása révén károsíthatja a retinát, esetleg fotokémiai folyamatok elindításával okozhat látáskárosodást.

EN1836 SZABVÁNY: A lencsék osztályozása fényszűrés alapján

A mechanikai ellenállóképesség osztályai

A védőlencsék optikai osztályozása

Védőszemüvegek egyéb speciális jellemzői

A szemvédelem egyéni védőeszközeire vonatkozó legfontosabb szabványok

Hallásvédelem

---

Hallásvédelem

A hang legfőbb jellemzője a frekvencia, vagyis az egy másodperc alatti rezgések száma. Az emberi fül számára hallható hangok a 20 és a 16 000 Hz frekvencia tartományba esnek. A hangnyomásszint mértékegysége a decibel (dB), amely megmutatja, hogy hány szorosan lépi túl a hang a 20 µPa referenciaértéket, vagyis az 1000 Hz frekvencián hallható leghalkabb hang nyomását. A hallásvédelem egészségügyi határértéke statikus jellegű (max.5dB-lel ingadozó hang nyomásszintű) zajoknál 80dB, impulzusjellegű (hangimpulzusokmin.10ms időközzel) zajoknálpedig135dB. Amennyiben a munkahely napi átlagos zajszintje nincs egyértelműen ezen határértékek alatt, azt méréssel kell meghatározni, és a megfelelő intézkedéseket megtenni (egyéni védőeszközök, műszaki zajcsökkentés, változtatás a munkaeszközökön, munkaszervezésen stb). A zajexpozíciós határérték még 85dB-es (L EX, 8h), illetve140dB-es (L max) mértéket. A zajvédelemre vonatkozó előírások figyelmen kívül hagyása maradandó, súlyos egészségkárosodás okozásán túl, még a táblázatban jelölt elviselhető időtartamokon belül is egyéb, azonnal jelentkező negatív hatásokkal járhat: növekvő pulzusszám, emelkedő vérnyomás, gyorsan bekövetkező fáradtság, figyelmetlenség, fejfájás, hányinger és egyensúlyzavar. A megfelelő fültok (EN352-1) vagy füldugó (EN352-2) kiválasztásához figyelembe kell venni, hogy a védőképesség mértéke adott zajterhelés mellett frekvenciasávonként különböző, ezért az adott zajszint karakterisztikájának megfelelő védőeszköz szükséges. A helyesen kiválasztott hallásvédő is csak akkor nyújt elegendő védelmet, ha azt - a használati utasításban is leírt - megfelelő módon helyezik fel és viselik.

Határérték feletti egyenértékű zajexpozícióban egyéni védőeszköz nélkül eltölthető napi behatási idő:

Láthatjuk, hogy magas zajszínt esetén már néhány perc behatási idő is halláskárosodáshoz vezethet. A zaj okozta halláskárosodás 100 %-ban megelőzhető, ezzel szemben a bekövetkezett halláskárosodás végleges és visszafordíthatatlan.

A zaj elleni védőeszközökre vonatkozó szabványok és jelölések

A hallásvédő eszközökre az

szabványok vonatkoznak.

A szabvány mellett fel kell tüntetni az SNR értéket. Ez a súlyozott átlag zajcsillapítási érték, amely mellett a frekvencia sávonként mért konkrét értékeket is meg kell jeleníteni.
Ezeket a legkisebb csomagolási egységeken (fültoknál egyenként, füldugóknál a gyűjtő csomagoláson), vagy a kezelési-, használati utasításban találhatjuk meg.
Ezek fontos információkat tartalmaznak a megfelelő védőeszköz kiválasztásához.

A hallásvédő eszközök alkalmazása a legjellemzőbb foglalkozásoknál

A mindennapi gyakorlatban a zajterhelés jelentős az alábbi iparágakban:

• textilipar,

• fémmegmunkálás,

• gépgyártás,

• fémtömegcikk gyártás,

• asztalos és bútoripar,

• erdőgazdaság,

• bányászat,

• repülés,

• konzervipar,

• élelmiszeripar,

• üdítőital gyártás,

• húsipar,

• dohányipar,

• gyógyszergyártás,

• kozmetikumok gyártása,

• nyomda.

A hallásvédő eszközök besorolása:

• zajvédő füldugók,

• zajvédő fültokok,

• zajvédő sisakok.

A hallásvédő eszközök esetében a kiválasztás legfontosabb szempontja a megfelelő zajcsillapítás. Alacsony zajterhelés esetén kis zajcsillapítású (22-25 dBA) védőeszközt kell biztosítani. Közepes és nagy zajterhelés esetén 25-30 dBA ill. 30 dBA fölötti zajcsillapítású hallásvédő viselése szükséges. Sok esetben az alkalmazott technológia vagy munkakörülmény dönti el, hogy füldugót vagy fültokot használjunk.

Zajvédő füldugók

• Egyszer használatos, eldobható füldugók.
  Elsősorban olyan munkakörülmények között javasolt használni, ahol a környezeti szennyeződés könnyen a füldugóra kerül, és körülményes lenne az eltávolítása, tisztítása. Irritációt előidéző porok (gyógyszeripar, vegyipar), olajos és egyéb szennyező anyagok jelenléte esetén.

• Többször használatos füldugók.
  Olyan tiszta munkakörülmények között, ahol ritkán éri szennyeződés és adott feltételek vannak, hogy a füldugót rendszeresen tisztítani tudjuk. Ezek tárolása zárt, zsebre tehető kis tokokban történjen.

• Detektálható füldugók.
  Ezek használata elengedhetetlen minden olyan területen, ahol szennyező anyag nem kerülhet a feldolgozott termékbe. Ilyen területek:

• konzervipar,

• élelmiszeripar,

• húsipar,

• dohányipar,

• gyógyszergyártás,

• vegyipar, kozmetikumok gyártása.

Ezeket a füldugókat a feldolgozás során detektorokkal ki lehet mutatni, ha belekerülnek a készülő termékbe.
Létezik eldobható és többször használatos változata is.

• Pántos füldugók.
  Minden olyan területen jól használhatók, ahol sűrűn kell behelyezni, kivenni a hallásvédő eszközt. Nyakban tartható, így mindig kéznél van.
  Művezetők, üzemvezetők, minőségellenőrök és vezető beosztású munkatársak nélkülözhetetlen segítőtársa.

Zajvédő fültokok

• Zajvédő fültokok fejpánttal.
  Ezek a hallásvédő eszközök más védőeszközök nélkül önállóan viselhetőek. Néhány terméken a fejpánt elmozdítható és a tarkón ill. az áll alatti részen is viselhető. Így a fültok más-más pozícióban más-más zajcsillapítási értékkel rendelkeznek. A fejpántok készülhetnek műanyagból vagy fém megerősítéssel. A fém erősítésű fejpántos fültokokat áramütés veszélye esetén nem használhatjuk.

• Zajvédő fültokok tarkópánttal
  Ezen fültokok előnye, hogy egyéb védőeszközökkel (arcvédő, védősisak) is együttesen lehet viselni. A többi védőeszköz használaton kívül helyezése esetén is tovább viselhetőek. Műanyag és fémerősítésű tarkópánttal is készülnek. A fém erősítésű tarkópántos fültokokat áramütés veszélye esetén nem használhatjuk.

• Zajvédő fültokok sisakra szerelhető kivitelben
  Előnyük, hogy a többi egyéni védőeszközzel (védősisak, arcvédő) egybe szerelve komplett fejvédelmet nyújtanak.

• Zajvédő fültokok összecsukható kivitelben
  Olyan dolgozók részére ajánlott, akik ritkán használnak hallásvédő eszközt, de nagy területet járnak be, miközben bármikor szükségük lehet rá. Kis tokban, övön, zsebben magával viheti a dolgozó.

• Zajvédő fültokok elektronikával kiegészítve
  - Impulzus zajvédő fültokok.
  Elektronikus sávszűrővel van egybeépítve. Lényege, hogy az impulzus, vagy erős zajokat 83 dBA zajszinten levágja. A beépített külső mikrofon így a beszédhangokat és fontos jelzéseket átengedi, de a káros zajokat kiszűri. Kiváló kommunikációs lehetőséget biztosít, kiváló zajcsillapítás mellett.
  
  - URH ráció adóvevővel egybeépített fültok.
  Nagy területen, csarnokban, építési területen és daruknál biztosít kommunikációs lehetőséget a zaj elleni védelem mellett.
  
  - Rádiótelefonhoz csatlakoztatható fültok.
  
  Modern világunk elengedhetetlen kelléke olyanok számára, akik telefonon kommunikálnak zajos környezetben. Minden típus fejpántos és sisakra szerelhető változatban is létezik.
  
  - Izzadságszívó felfekvő párna.
  A fültokok felfekvő párnájára helyezhető magas hőterhelésű területeken. Higiénikus, csökkenti a bőrirritációt és növeli a komfortérzetet.

Zajvédő sisakok

Nagy zajterhelés esetén, elsősorban a csontvezetés megszüntetésére, nem ipari területen használjuk.

Légzésvédelem

---

Az emberi szervezetre káros összetételű anyagok belégzésének következménye köhögés, irritáció, gyulladás, nehézlégzés, légszomj, mérgezés, egyes esetekben szervi károsodás kialakulása, vagy akár fatális kimenetelű is lehet. A károsodást okozó részecskék és gázok elleni, légzőszerveket védő eszközöket a levegőtisztító szűrő típusú, illetve szállított levegős rendszerű (izolációs) légzésvédő készülékek alkotják.
A szűrő típusú védőeszközök részecskeszűrők, gázszűrők vagy az előbbiek kombinációi lehetnek, melyek mechanikai és elektrosztatikus vagy kémiai szűrőelven működnek. Ezek oxigénhiányos (17% tf alatti), vagy szellőzés nélküli zárt légtérben, illetve szaglással nem érzékelhető, ismeretlen vagy a megengedettnél nagyobb koncentrációjú szennyezőanyagok esetében nem használhatók.
Az izolációs típusú védőeszközök két csoportja a szabad mozgást engedő, időbe meghatározott használatú, palackos sűrített levegős készülékek, és a korlátozott mozgásterű, egész napos munkavégzést lehetővé tevő, kiépített hálózati csatlakozású nyomólevegős készülékek.

Légzésre veszélyes anyagok

Tárolási és használati idő

A szűrő típusú védőeszközök tárolási ideje: a gyártó tájékoztatásának megfelelően a használati utasítás szerint (az előírt feltételek mellett, a feltüntetett lejárati idő rendszerint 3-5 év).

A szűrő típusú gáz- és kombinált szűrők használati ideje: általában nincs fix időtartam feltüntetve, mivel az eszköz védőképességének élettartama nagyon sok változó tényezőtől függ (pl. külső hőmérséklet, páratartalom és károsanyag-koncentráció, illetve a munka intenzitása, a felhasználó tüdőkapacitása, stb.). Ennek megfelelően fő szabályként a szennyezett munkaterületet azonnal elhagyva szűrőt kell cserélni, ha légzésével kapcsolatban a felhasználó bármilyen változást tapasztal (pl. a káros anyag szagát, ízét kezdi érezni, nehezebben lélegzik, fáradékonyabb lesz, szédül, vagy lassul a légáramlás vagy a maszk, a légzésvédelmi rendszer bármely eleme megsérül, stb.)
Olyan gázszűrőknél, ahol a szabvány maximális használati időt ír elő (Hg, AX, NO), attól természetesen eltérni tilos.

Részecskeszűrők jelölése és alkalmazási területe (EN149 és EN143)

MK érték: adott légszennyező anyag olyan megengedett legnagyobb koncentrációja, amely rendszeres, egész napos munkavégzés esetén sem okoz egészségkárosodást. A névleges védelmi tényező az adott munkahelyre vonatkozó viszonyszám, ami megmutatja, hogy a részecskeszűrőt az egészségügyi határérték hányszorosáig lehet használni. Teljesálarcok viselésekor a jobb arctömítés és alászívás hiánya miatt ez a tényező magasabb (P2-nél 16-szoros, P3-nál 200-szoros)

Gázszűrők teljesítményszintjei

Gázszűrők jelölése és alkalmazási területe (EN141)

Légzésvédőkre vonatkozó főbb szabványok

EN 136 - Teljes álarcok
EN 137 - Nyitott rendszerű nyomólevegős készülékek teljes álarccal (EN14435: félálarccal)
EN 138 - Friss levegős készülékek teljes- és félálarccal vagy csutora szettel
EN 140 - Félálarcok és negyedálarcok
EN 141 - Gáz- és kombinált (gáz+részecske) szűrők (EN 14387)
EN 143 - Részecskeszűrők
EN 145 - Zárt rendszerű, sűrített oxigénes (nitrogénes) készülékek
EN 149 - Részecskeszűrő félálarcok
EN 404 - Szűrős önmentő készülékek szén-monoxid ellen (menekülő kámzsák)
EN 405 - Szelepes félálarcok gázok és/vagy részecskék ellen (kombinált félálarcok)
EN 12941 - Szűrt levegős, rásegítéses készülékek sisakkal vagy kámzsával
EN 14683 - Sebészeti maszkok

Influenzajárvány ellen:

A közelmúltban többször felmerült annak veszélye (SARS, madár- és sertésinfluenza), hogy az állatok közt terjedő- és az emberi influenza vírusok genetikai állományának kombinálódásával új, rendkívül magas megbetegítő képességű (patogenitású) humán influenza altípus alakul ki, az egész világra kiterjedő járványt (pandémiát) okozva. Ennek megakadályozására a járványügyi intézkedések megtétele (monitoring rendszer működtetése, állat-és humánegészségügyi, valamint higiéniai szabályok betartása, megfelelő vakcinák, szérumok előállítása) mellett szükséges az egyéni, elsősorban légzésvédő eszközök használata. Mivel az influenzavírusok az élő szervezet sejtjeinek 20-300 nanométer (10-6 mm) nagyságú élősködői, az ennek megfelelő FFP2 és FFP3 egyszer használatos részecskeszűrő maszkok (EN149:2001) viselése ajánlott a gyaníthatóan fertőzött betegekkel érintkezők számára. Az FFP3 álarc nagyobb védelmi képességgel bír, de a légzésvédő viselésének módja és időtartama (illeszkedése, cseréje) legalább olyan fontos védelmi tényezők. Az FFP2 kilégzőszelepes változata komfortosabb, a szelep nélküli kivitel a fertőzött páciensek esetén a vírus továbbadását is akadályozza. Utóbbi veszélyt csökkentik az egészségügyi, sebészeti maszkok (EN14683:2005: baktériumszűrés hatásfoka > 98%, légzési ellenállás < 3mm/H 2 O/cm2) is.

Kézvédelem

---

A védőkesztyűk meghatározott ártalmak ellen védik a kezet, esetleg a kar egy részét is.
A személyi védőeszközzel szembeni követelmények műszaki leírását az egyes EN szabványok adják meg, amelyek közül a kesztyűkre elsősorban az alábbiak vonatkoznak:

Szabványok

Mechanikai vizsgálatok jelölései. (MSZ EN 388)

A 4 szám jelenti, hogy milyen vizsgálatokat végeztek el, és ennek során milyen szintű védelmet biztosít a védőkesztyű viselőjének. Amelyik helyen X áll azt a vizsgálatot nem végezték el, vagy nem felel meg az előírt követelmény minimális előírásainak. Vágási vizsgálat: 1050 g tömegű fém penge 150 mm magasból való leejtésével Antisztatikus vizsgálatnál az elektromos ellenállás tesztkövetelménye 106 – 109 Ω x cm

Hő és lánghatás vizsgálatának jelölése (MSZ EN 407)

6 számjegy jelöli, hogy milyen termikus ártalmak ellen vizsgálták be a védőkesztyűt, és ilyen szintű eredményt ért el. Itt is az X, a szám helyett azt jelenti, hogy erre az ártalomra nem vizsgálták.

Hidegártalmak elleni vizsgálatok és azok jelölései: (MSZ EN 511)

3 számjegy jelöli, hogy milyen hideg ártalmak ellen vizsgálták be a védőkesztyűt, és milyen szintű eredményt ért el. Az X, a szám helyett azt jelenti, hogy erre az ártalomra nem vizsgálták.

Veszélyes anyagok elleni védelem

MSZ EN 421 a védőkesztyűket ionizáló sugárzás és/vagy radioaktív részecskékkel szennyezett területeken használhatjuk. A védőkesztyűt áteresztési vizsgálatoknak és speciális hatásoknak vetik alá.

MSZ EN 374-2 védőkesztyűt alávetették egy áteresztési, levegőáramlási tesztnek. Ez bizonyítja a mikroorganizmusokkal szembeni védőképességét.

MSZ EN 374-2 Víz és enyhe vegyszerekkel szembeni védelmet jelöli. A védőkesztyű áteresztési vizsgálatnak lett alávetve, de nem vizsgálták vegyszerek áthatolásával szemben

MSZ EN 374-3 A védőkesztyűn különböző vegyszerekkel szembeni áthatolási vizsgálatot végeztek el. A piktogram alatt elhelyezkedő betűk jelölik, hogy milyen vegyszerekkel vizsgálták a védőkesztyűt. A jelölt vegyszerek min. 60 percig nem hatolták át a védőkesztyűn. A vizsgáló vegyszerek felsorolását és azok betűjelzését az alábbi táblázatban mutatjuk be.

A védőkesztyűk vizsgálatához használt vegyszerek listája és betűkódja.

Sztatikus feltöltődés ellen védelmet nyújtó védőkesztyű jelölése

A kesztyű az MSZ EN 388 szabvány előírásainak megfelel. A teszteredménye 1MΩ -100 MΩ közé esik.

Elektromosan szigetelő védőkesztyűk jelölései:

Az egymásra helyezett kettő háromszög az elektromosan szigetelő védőkesztyűk jelölése. Alatta az osztály: 00-0-1-2-3-4 számjelölések mutatják, hogy milyen védelmi képességű osztályba sorolták a megfelelőség tanúsítási eljárás során. A jelölések azt mutatják, hogy milyen munkafeszültségig használhatók ezek az elektromosan szigetelő védőkesztyűk.

Lábvédelem

---

A láb sérüléseit okozó veszélyek és ennek következményei

A láb sérülései elsősorban mechanikai jellegűek, amelyek származhatnak leeső tárgyaktól, a talp átszúrásából (elsősorban építőipar területén). Ennek megfelelően a lábfej és a lábujjak sérülése a leggyakoribb. Ezek bőr és csontsérülések lehetnek.

A melegüzemi sérülések elsősorban a befröccsenő forró olvadékok, folyadékokból származnak. Súlyos égési sérüléseket okoznak, mert zárt térbe kerülve arra sincs lehetőség, hogy leperegjen. Így a védőcipő eltávolításáig kifejtik hatásukat. Általában kis felületűek, de nagyon mélyre ható sérülések ezek.

A hideg által okozott elfagyások elsősorban a nem megfelelő szigetelt védőcipőknél jelentkeznek, ahol a huzamosabb ideig hideg környezetben végzett munkák során a lábujjak mozognak a legkevesebbet. Mivel ez a testrész eleve a leghidegebb és a legrosszabb a vérellátása, gyorsan át tud hűlni már 0-5 ºC közötti környezeti hőmérsékletnél is. Nagyon fontos a vízállóság, ugyan úgy, mint a védőkesztyűknél, mert az átázott védőcipő gyorsabban lehűl. A lábujjak fagyása részleges, vagy teljes elhalást is okozhat.

Veszélyes vegyszerekkel végzett munkáknál, ha fennáll a fröccsenés veszélye, akkor normál védőlábbelit nem használhatunk, mert hasonlóan a test többi felületéhez a bőr felmaródását, ill. a bőrön keresztüli felszívódás jöhet létre.

A sztatikus feltöltődés veszélye elsősorban nem a lábra ható veszély, hanem a robbanásveszélyes környezetben mozgók által okozott szikrakisülések elkerülésére szolgál. Feltétlenül együtt kell hordani az antisztatikus védőruházattal.

Hasonlóan a kéz és a testvédelemhez, a feszültség alatti munkavégzésnél elektromosan szigetelő védőlábbelit kell biztosítani a dolgozók részére. Nem elsődlegesen az emberi test védelmét szolgálják, de meg kell említeni az ESD védőcipőket. Hasonlóan a kesztyűkhöz itt is elsősorban a termékvédelem a fő cél ennek viselése közben.

A láb védelmére vonatkozó szabványok és jelölések

A védő lábbelikre vonatkozó szabványok

A védő lábbelikre vonatkozó jelölések és azok jelentései

A biztonsági lábbeli (200 J) kategória jelölései az MSZ EN ISO 20345 szerint

Ide tartozó szakmai használatú biztonsági védőlábbeliknek rendelkezniük kell azoknak a szükséges biztonsági jellemzőkkel, amelyek megvédik a felhasználót olyan balesetek ellen, melyek ipari környezetben következnek be. A lábujjvédő megóvja a viselő lábfejét maximum 200 J energiájú eső, zuhanó tárgyak által okozott hatások ellen.

A védő lábbelik (100J) kategória jelölései az MSZ EN ISO 20346 szerint

A munka lábbelik kategória jelölései az MSZ EN ISO 20347 szerint

Ide tartozó szakmai használatú munkalábbelik abban különböznek a biztonsági védőlábbeliktől, hogy nincs bennük leeső tárgyak ellen védő orrmerevítő.

A kategóriákhoz választható opcionális védelmi képességek jelölései

X A kategóriához tartozó előírt követelmény.
0 Választható, kiegészítő védelem.

Csúszásgátlóság vizsgálata

A talp anyaga

A megfelelő védőlábbeli kiválasztásának gyakorlata

Az egyik legfontosabb védőeszköz a lábbeli, mivel ezt a munka kezdetétől, a munka befejezéséig folyamatosan viseljük. Ezzel szemben a védőeszközök többségét csak azokban az időszakokban használjuk, amikor a kockázat jelen van. Ezért azon túlmenően, hogy a védőlábbelinek megfelelő védelmi képességgel kell rendelkeznie komfortos kialakításúnak és teljes munkaidőben viselhetőnek kell lennie. Fontosak azok - a szabványokban és előírásokban nem rögzített tényezők, - amelyek a komfortosságot lényegesen befolyásolják.
Jó nedvszívó belső anyagok alkalmazása, puha szárszegés és bokavédelem, kivehető és mosható talpbélés, amely antibakteriális kikészítésű a láb gombásodásának megelőzésére.
Nagyon fontos, hogy olyan védőcipőt használjunk, amelynek a sarkába energiaelnyelő van sarkába beépítve (S1; S2; S3 kategóriák).

A sok mászkálással, állással járó munkavégzés során ez csökkenti a gerincre ható terhelést és ezáltal a derékfájást illetőleg a gyors elfáradást is megelőzi. Természetesen a fentiek a megfelelő védelmi képesség kiválasztása mellett jönnek számításba.

Mechanikai védőcipő kiválasztása

Ahol leeső tárgyak veszélye áll fenn - ami a munkahelyek legnagyobb részén fennáll - orrmerevítővel ellátott biztonsági lábbelit ajánlott kiválasztani. Ezek az SB; S1; S2 és S3 kategóriák. Itt hangsúlyozni kell, hogy a szabvány nem „acélkaplit”, hanem orrmerevítőt ír elő, amely készülhet bármilyen anyagból, ami a szabvány előírásait kielégíti. A legmegfelelőbb erre a célra a különleges műanyag orrmerevítő, mert az esetleges baleset bekövetkezte után rugalmasan visszaugrik, így könnyebb a sérült láb kiszabadítása. A műanyag jó hőszigeteléssel bír, ezért nyáron nem melegszik fel, télen pedig nem hűl le. Ha a talpátszúródás veszélye is fennáll, akkor talplemezes védőcipőt kell használni. A talplemeznek sem kell acélból készülnie, de eleget kell tennie a szabvány követelményeinek. A legmodernebb talplemezek az úgynevezett többrétegű kompozit változatok. Ezeknek megfelelő kategóriák - száraz munkakörülmények között - az S1P, és nedves munkakörülmények között az S3.

Hő- és lánghatás elleni védőcipő kiválasztása

Melegüzemi területeken figyelembe kell venni azt, hogy a sugárzó hő mellett a padozatot is gyakran meleg. Ezért olyan hőálló védőcipőt kell választani, amelynek talpa bírja a kontakthőhatást, nem olvad meg és jó hőszigetelést biztosít. Ezeknek a védőcipőknek a jelölése: S3 HI HRO

Hideg elleni védőcipő kiválasztása

Érdemes a korábban már említett műanyag orrmerevítős védőlábbeli kiválasztása, mert ez segíti a melegbélés hőszigetelését, különösen a legfrekventáltabb helyen, a lábujjaknál. Télen, a külső területeken dolgozók részére minden esetben vízálló bőrből készült lábbelit kell kiválasztani, hogy megelőzzük a gyors beázást. Ezek kategóriája S2 CI vagy az S3 CI.

Veszélyes anyagok elleni védőlábbeli kiválasztása

Ezek általában olyan rövid, vagy magas szárú csizmák, amik teljesítik az EN 13832 szabvány követelményeit, amelyek valamilyen műanyagból vagy gumiból (PVC, Nitril) egybe vannak fröccsentve, vagy vulkanizálva.
A bőr felsőrésszel készült cipőknek csak a talpa vegyszerálló (Nitril és PU+Nitril keverék) ezért ezek csak olyan helyen használhatóak, ahol csak a padozat szennyezett.

Antisztatikus védőlábbeli kiválasztása

Minden robbanásveszélyes munkahelyre illetve a sztatikus feltöltődéssel járó kényelmetlenségek kiküszöbölésére sztatikus feltöltődés ellen védő lábbelit kell biztosítani. Az antisztatikus lábbelik funkciója, hogy az elektrosztatikus töltések leadásával a feltöltődést a minimálisra csökkentsék, ilyen módon elkerülve a szikra által előidézhető gyulladás veszélyét. Noha az antisztatikus lábbeli is hoz létre villamos ellenállást a láb és a padozat között (mivel elektromos ellenállásának alsó határa 105 Ω, a 250V feszültségig működő villamos berendezés meghibásodásakor korlátozott védelmet nyújthat), de az áramütéssel szemben nem biztosít megfelelő védelmet, ahhoz további intézkedéseket kell tenni. A lábbeli elektromos ellenállását nagymértékben befolyásolhatja hajlítás, szennyeződés vagy páratartalom. Ott, ahol antisztatikus lábbeli használatos, a padozat ellenállása nem veszélyeztetheti a lábbeli által nyújtott védelmet. Elektrosztatikusan veszélyes zónába lépés előtt ellenőrizni kell a cipő elektromos tulajdonságait. Ezek kategóriái lehetnek az egyéb munkakörülményeket figyelembe véve: SBA; S1; S2 és S3.

Villamos hatás elleni - szigetelő - védőlábbeli kiválasztása

Villamos hatás elleni szigetelő védőlábbeli (villanyszerelő védőcipő) a talpszerkezetében megfelelő szigeteléssel bír, és a meghatározott feszültségig (V) biztosít védelmet áramütés ellen. Az EN 50321 szabványnak megfelelő egybeöntött védőcsizma 20 kV feszültségig szigetel.
Nedves kültéri munkakörnyezetben a bőrből észült védőlábbeli csak a Tájékoztatóban tett megkötések betartása mellett használható.

A védőlábbelik alkalmazása a legjellemzőbb foglalkozásoknál

Minden olyan ipari területen, ahol kisebb, nagyobb leeső tárgyak sérülést okozhatnak orrmerevítős biztonsági cipőt kell használni:
- gépgyártás,
- autógyártás,
- logisztika, szállítmányozás,
- gyógyszergyártás,
- húsipar,
- élelmiszeripar,
- tejipar,
- mezőgazdaság.

Talpátszúrás elleni védelemmel ellátott védőlábbelit kell használni:
- építőipar,
- bányászat,
- fémtömegcikk gyártás, forgácsolás,
- erdőgazdaság, fakitermelés,
- olajipar,
- vegyipar,
- különféle szolgáltató iparágak.

Hőhatás és kontakt hő elleni védőlábbelit kell használni:
- vas és acélgyártás,
- alumíniumipar,
- öntödék, kemencék,
- melegüzemek,
- kazánok,
- hegesztés,
- útépítés, aszfaltozás.

Hideg elleni védőlábbelit kell használni télen minden külső munkaterületen:
- erdőgazdaság,
- nádvágás,
- mezőgazdaság,
- építőipar,
- logisztika, szállítmányozás,
- olajipar,
- vegyipar,
- hűtőházak.

Veszélyes anyagok elleni védőlábbelit kell használni:
- olajipar,
- vegyipar,
- gyógyszergyártás,
- fémipari kikészítési folyamatoknál.

Sztatikus feltöltődés elleni védőlábbelit kell használni minden olyan területen, ahol a robbanás veszélye fennáll:
- olajipar,
- vegyipar,
- gyógyszergyártás,
- gáz, olaj és benzinszállítás,
- veszélyes áruk szállítása.

Hegesztésvédelem

---

Hegesztésvédelem

A hegesztés különálló fém alkatrészek oldhatatlan, atomjaikat felhasználó kohéziós kötéssel való összeerősítése, mely a szerkezeti elemek anyagának megolvasztásával vagy azokhoz hasonló kémiai összetételű töltőanyag (hozaganyag) beolvasztásával történik. A kohéziós kapcsolat kétféleképp jöhet létre: a kötés helyén lévő anyagokat – a hozaganyaggal együtt – közös fémfürdővé olvasztják (pl. láng- és ívhegesztés), vagy más erőhatással létesítenek az elemek közötti molekuláris kapcsolatot (pl. sajtoló hideghegesztés). A hegesztéshez szükséges koncentrált hőhatást biztosító energia lehet gáz elégetéséből származó termikus (lánghegesztés), elektromos (ívhegesztés: elektródként használt fémpálca és a munkadarab összeérintésével húzott, azokat megolvasztó ívfény), sugárzásos (lézerhegesztés) vagy mechanikai forrású (dörzshegesztés). A pálcákon lévő bevonat (vas-mangánoxid, rutil, cellulózos, stb.) stabilizálja az ívet és akadályozza az ömledék oxidációját. A védőgázas ívhegesztéskor a védőgáz (argon, hélium, szén-dioxid, stb.) célja az oxigén és a nitrogén kiszorítása, a hőhatásövezet keskenységének biztosítása.

Hegesztéskor használt védőeszközök

LÉGZÉSVÉDŐK (EN141, EN143, EN149, EN138)

• egészségügyi határértékeken belül használatos aktívszenes részecskeszűrő maszkok (FFP2, FFP3) és betétes félálarcok (P2, P3) a hegesztett alkatrészek és a hozaganyag elpárolgott fémoxidjaiból álló hegesztési füstök ellen

• veszélyes anyagnak megfelelő szűrőbetétekkel (A, B, E, K, P2, P3) rendelkező félálarcok vagy frisslevegős pajzsok az esetlegesen felszabaduló ingerlő, mérgező gázok ellen (klór, kén-dioxid, foszfor, szén-dioxid)

SZEMVÉDŐK (EN175)

• infravörös és ibolyántúli káros sugárzások és az ezekkel járó, veszélyt jelentő hőhatás elleni fényszűrőüvegek, melyek fokozatát a hegesztési eljárás, a használt anyagok és az energiaforrás intenzitása határozza meg (pl. az ibolyántúli sugárzás erőssége a hegesztőáram erősségének négyzetével arányos 50A áramerősség fölött)

HEGESZTŐ VÉDŐRUHÁZAT (EN ISO 11611:2008)

Az alapanyag és a varratok feleljenek meg az alábbi védelmi követelményeknek (1-es osztály):

• lángállóság: korlátozott lángterjedés felületi- és élgyújtással vizsgálva (A1+A2 /10s)

• 20 kW/m2 hőáramsűrűségű sugárzó hővel szembeni ellenállás (RHTI = 24°C hőmérsékletemelkedés /7s)

• megolvadt fém kismértékű fröccsenésével szembeni ellenállás (min. 15 db 0,5 g-os acélcsepp /1min.)

• megfelelő mechanikai tulajdonságok: anyag-szakítóerő (>400 N), varrat-szakítóerő (>225 N), tépőerő (>20 N) • megfelelő elektrosztatikai tulajdonságok (elektromos ellenállás <105 Ω)

Leesés elleni rendszerek

---

Céljuk:

• leesés előzetes megakadályozása, biztonságos csatlakozás a rögzítési ponthoz

• bekövetkezett zuhanás minél rövidebb távon, minél kisebb energiaátadással (megtartási rántás max. 6 kN) történő megállítása

• zuhanás után a bajbajutott megfelelő testhelyzetben tartása a mentésig

A leesés ellen védő eszközökre vonatkozó szabványok

MSZ EN 341 Ereszkedők, önmentők
MSZ EN 353-1 Rögzített zuhanásgátló rendszerek
MSZ EN 353-2 Mozgatható zuhanásgátló rendszerek
MSZ EN 358 Munkahelyzet beállító rendszerek (munkaövek)
MSZ EN 360 Visszahúzódó típusú zuhanásgátlók
MSZ EN 361 Teljes testhevederzet
MSZ EN 362 Csatlakozók
MSZ EN 363 Lezuhanásgátló rendszerek
MSZ EN 364 Vizsgálati módszerek
MSZ EN 365 Jelölések, időszakos vizsgálat, karbantartás
MSZ EN 354 Kötelek
MSZ EN 355 Energiaelnyelők
MSZ EN 813 Beülő hevederek
MSZ EN 1496 Mentőkészülékek
MSZ EN 1497 Mentőhevederek
MSZ EN 1498 Mentőövek (hónalj alatt /helikopter)
MSZ EN 795 A Kikötési pontok
MSZ EN 795 B Mozgatható kikötési pontok
MSZ EN 795 C Vízszintes zuhanásgátló rendszer
MSZ EN 795 D Vízszintes sínes rendszer
MSZ EN 795 E Súly- és ellensúlypont
MSZ EN 891-1 Hegymászó kötelek

12 pont a helyes használathoz

1) Zuhanásgátló eszközt csak a magasban való munkavégzésre kiképzett, gyakorlattal rendelkező személy használhat.

2) A magasból történő zuhanás elleni védőeszköz egyszemélyes felszerelés csak egy ember biztosítását látja el.

3) A munkát végzőnek minden egyes használat előtt alaposan át kell nézni a felszerelés összes elemét: • ellenőrizni kell, hogy minden alkotórésze helyesen működik-e, kompatibilis-e egymással, valamint megfelel-e az érvényes vonatkozó szabványoknak • amennyiben bármilyen probléma merül fel valamely alkatrész állapotával kapcsolatban (pl. mechanikai-, vegyi-, hőhatás által okozott sérülés, elhasználódás, korrózió, kopás esetén), a teljes felszerelést azonnal ki kell vonni a használatból, és felülvizsgálatra kell küldeni. • tilos olyan védőrendszer alkalmazása, amelyben a felszerelés elemei egymás működését zavarják.

4) A zuhanásgátló rendszer minimum 15 kN statikus teherbírású, fix kikötési pontjának a használó felett kell lennie olyan módon kialakítva, hogy szándékos beavatkozás nélkül lehetetlen legyen a szerkezet leválása vagy szétkapcsolódása.

5) A munkavégző személy felett található munkakötélzet és csatlakozók hosszától függően kötelező a tájékoztatóban meghatározott nagyságú szabad esésteret biztosítani a munkaterület alatt, hogy a zuhanás során ne ütközzön a talajnak vagy valamilyen tárgynak.

6) A munkavégző személy vízszintes irányú elmozdulása esetén az őt biztosító állandó rögzítési pontú munkakötél függőleges iránytól való elhajlása maximum 45° lehet.

7) Kötélpályán történő munkavégzés esetén két, egymástól függetlenül rögzített rendszert kell használni: egyiket a közlekedéshez és helyzetbeállításhoz, másikat az esetlegesen bekövetkező zuhanás megállításához.

8) A zuhanás elleni egyéni védőfelszerelést az első használatba vételtől számított minden 12. hónap után, a használatból kivonva, egy ellenőrző notifikált szervezet vagy a gyártó által végzett, szabványnak megfelelő időszakos felülvizsgálatnak kell alávetni; meghatározott idő (5 év) elteltével ki kell vonni a használatból és a vonatkozó előírások szerint részletes gyártói felülvizsgálatra kell küldeni vagy meg kell semmisíteni.

9) A felszerelés bármilyen javítását, illetve a részletes gyártói felülvizsgálatot csak a gyártó vagy az általa meghatalmazott képviselő személy, szervezet végezheti.

10) A védőeszköz csak kitöltött, vezetett felülvizsgálati adatlap megléte esetén használható, mely adatlapot a magyar nyelvű tájékoztató tartalmazza, a védőfelszerelésre vonatkozó azonosító, használati, karbantartási, vizsgálati utasításokkal és adatokkal együtt. Az adatlapot le lehet tölteni önállóan a honlapunkról is. A védőeszközökön kötelezően feltüntetésre kerülő magyar nyelvű jelölések és információk elengedhetetlenek az előírásnak megfelelő, biztonságos munkavégzéshez.

11) Használat közben bekövetkezett zuhanás után a leesés ellen védő terméket azonnal ki kell vonni a használatból és le kell selejtezni. A felhasználónak a védőeszközre vonatkozó minden említésre méltó eseményt dokumentálnia szükséges.

12) Magasban történő munkavégzés esetén szükség szerint alkalmazható mentési tervet kell készíteni.

A fix kikötési pont elhelyezésétől, a munkavégző személy felett található munkakötélzet és csatlakozók hosszától függően kötelezőmeghatározott nagyságú szabadesésteret biztosítani a munkaterület alatt, hogy a zuhanás során a védőeszközt használó ne ütközzön a talajnak vagy valamilyen tárgynak.

A minimálisan szükséges szabad eséstér kiszámításához az alábbi adatokat kell figyelembe venni: Amennyiben a használt rendszernek vezérelt típusú zuhanásgátló is része, akkor számítani kell az eszköz - szabványban 1 méternél rövidebbnek előírt- fékútjára, valamint a hajlékony rögzített vezeték meghatározott (kb. 5 % körüli) mértékű nyúlására is. Tehát ilyen rendszerek alkalmazása esetén minél hosszabb a munkavégző személy felett lévő kötél, annál nagyobb szabad esésteret kell biztosítani a felhasználó alatt. A pontos távolságot a védőeszköz használati utasítása tartalmazza.

A testhevederzet felvétele:

A hevederzet használata előtt zuhanás veszélye nélküli, biztonságos körülmények között felfüggesztési próbát kell végezni, ahol szükséges arról megbizonyosodni, hogy a testhevederzet mérete megfelelően van beállítva a kényelmes és biztonságos munkavégzéshez.

A leesés ellen védő eszközökön alkalmazott jelölések

• A munkahelyzet beállító deréköveken és a test hevederzeteken jelölni kell a méretet.
• Az automatikusan visszahúzódó típusú zuhanásgátló szerkezeteken, az önmentő készülékeken és a csörlőkön jelölni kell a működő hosszt.

• A különleges pozícióban használható hevedereken, készülékeken, csúszkákon és rendszereken jelölni kell a működési helyzetet vagy irányt.

• Végül, de nem utolsó sorban jelölni kell a gyártás időpontját (év/hó vagy év/hét). Mindez nagyon fontos, mert az automatikusan visszahúzódó zuhanásgátlókat, csörlőket és önmentő készülékeket a gyártás időpontjától 10 évig lehet felhasználni, legalább évenkénti felülvizsgálat és szervízelés mellett. A munkahelyzet beállító deréköveket, a test hevederzeteket, a köteleket, a kapcsokat és a mentőhevedereket a gyártástól számított 5-6 évig lehet felhasználni, a legalább évenkénti időszakos felülvizsgálatok mellett.

• Az időszakos felülvizsgálatokat a gyártó utasításainak (Tájékoztató) megfelelően kell elvégezni. Bármiféle rendellenesség vagy hiba előfordulását a szerviz lapon rögzíteni kell. Javíthatatlan hiba, elöregedés, vagy elhasználódás esetén a védőeszközt cserélni és selejtezni kell.